Az ezüstért és a bronzért fognak harcolni Londonban, ám Gatlin az aranyért utazik az olimpiára. Az amerikai mentalitásának szöges ellentétét képviselő Asafa Powell pedig a valaha volt legnagyobb sprinterré érhet – aki soha nem nyert egyéni ötkarikás medált.
Jelen állás szerint nem Asafa Powellről és nem Justin Gatlinről szól majd az idei olimpiai 100-as döntő, bár ki tudja. Usain Bolt (idén 9.82) és Yohan Blake (9.84) a szezonban eddig mindössze egyet-egyet villantott, együtt pedig legközelebb csak a június végi jamaikai válogatón állnak rajthoz. Addig be kell érnünk a két másik villámléptűvel – hiszen Justin Gatlin és Asafa Powell – legnagyobb örömünkre – már szinte többször fut versenykörülmények között, mint edzésen. Az ok egyszerű, szokniuk kell az éles futások hangulatát. Justin Gatlinnél ez érthető, hiszen négy évet kihagyott, így értelemszerűen nem árt neki, ha egyre többször dördül el mellette a rajtpisztoly. Powellnél más a helyzet. A jamaikai világsztár minden nagy tornán megmutatta, hogy saját démonai mellett a vetélytársai is maguk alá gyűrik – Asafa Powell komoly riválisok mellett nem tud teljesíteni. „Egyedül” bezzeg… Míg Gatlin szerdán 9.93-as tegui sprinttel immáron idei második első helyét szerezte meg a távon, a jamaikai (a Gatlintől elszenvedett dohai fiaskó után) a Gyémánt Liga második állomásán, Sanghajban mutatta meg rejtett képességeit. A nagyok távollétében ismét előbújt barlangjából Powell „napos oldala”. A sanghaji 18 °C, a szembeszél és a vizes pálya azonban rányomta bélyegét az időeredményre. A győztes végül kívül rekedt a 10 másodperces határon, ám a verseny előtt elárulta, hogy ha Londonban a legjobb formáját tudja hozni, akkor senki nem fogja legyőzni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése